InfoGrund: 2019-es képzéseink előzményei és tapasztalatai

2020.01.23.

2017 novemberében az Urbanlegends.hu leírást közölt a Televele Egyesület Drón nevű oktatási programjáról – valamikor itt kezdődött a két szervezet közötti együttműködés, amely elvezetett az Idea Alapítvány létrehozásához.

Az alapítvány keretei között megszületett InfoGrund program hosszas előkészítés után 2019 decemberében jutott el az első szakasz lezárásához, a tanárképző – és iskolai foglalkozásokat is tartalmazó – tananyagcsomag véglegesítéséhez, valamint a csomag pedagógiai továbbképző rendszerben történő akkreditálásához.

1. A program előkészítése – 2018

Az első elképzelés arról szólt, hogy a Drón programcsomag diákok számára szóló foglalkozásai rövid kiegészítéssel alkalmassá válhatnak egy szisztematikus tanárképző programcsomag kiinduló bázisának, amelyre építve megalapozottan működtethető egy digitális dezinformációval foglalkozó kurzus.

Az eredetileg kétszer másfélórás tananyagot egy nyolcszor negyvenötperces órasorozattá formáltuk, amely iskolai keretek között alkalmas lehet a diákok információs műveltségének, kritikai szemléletű információfogyasztási szokásainak fejlesztésére.

Hamar kiderült azonban, hogy a tananyag széles körben zajló alkalmazása nem valósítható meg egy speciális tanárképzés nélkül, amely felkészíti a tanárokat a kritikai médiaműveltség iskolai környezetben zajló fejlesztésére.

A programkoncepció körvonalazása mellett a 2018-as év az intézményi alapok megteremtésével, adminisztratív lépésekkel, illetve a környezet végigondolásával, a feltételrendszer kialakításával telt el. Megszületett többek között az InfoGrund képzési program számára intézményi hátteret kínáló Idea Alapítvány.

2. Pilot program – 2019

A pilot program 2019 januárjában indult el, a munkában az alapító Bődey János mellett Borbély Dóra, Marinov Iván, Nagy Krisztina, Polyák Gábor, Timár Borbála, Timár János és Tisza Géza vett részt.

2019-ben a pilot programban az alábbi tevékenységeket terveztük:

  • A Drón tananyagcsomag kiegészítése, optimalizálása az iskolai környezethez.
  • A tanárképzés szakmai anyagának megírása, összeállítása.
  • A pilot képzési program megvalósítása (tanárképzés, a foglalkozássorozatok megvalósítása az iskolákban, a tanárok támogatása, szupervízió, tapasztalatokat rögzítő záróbeszélgetések)
  • A szakmai, módszertani csomag véglegesítése.

2.1. A Drón kiegészítése és optimalizálása az iskolai környezethez

A korábbi kétszer 90 perces foglalkozást számos új témakörrel egészítettük ki annak érdekében, hogy a sorozat érintse a kritikai médiaműveltség fejlesztéséhez szükséges legfontosabb témaköröket. A sorozat tematikai felépítése:

  1. Információs környezetünk, információfogyasztási szokásaink. Az információ kategorizálása a közlő szándéka szerint.
  2. Kritikai kérdések, audiovizuális médiaszövegek értő befogadása. Mire, hogyan kérdezzünk rá egy médiaszöveg alapvető üzenetének kibontásához.
  3. Hírműfaj megismerése, a minőségi újságírás szabályai, a minőségi tartalommal szemben megfogalmazható elvárások.
  4. Tény és vélemény a médiaszövegekben.
  5. Tényellenőrzés a gyakorlatban.
  6. Álhírek típusai.
  7. Új kapuőrök: az információhoz való hozzáférést meghatározó jelenségek, az információs forgalmat irányító algoritmusok működése.

A programkoncepció szerint a 8. összefoglaló órát a képzési program részként a tanárok maguk tervezik meg.

A tananyagot 7-8. évfolyamos diákok számára készítettük el, a foglalkozások során használt példákat, gyakorlatokat igyekeztünk ennek a korosztálynak az információs környezetéből válogatni.

A tananyag négy nagy tartalmi – egyben fejlesztési témakörként is megfogalmazható – pillérre épül:

  • Attitűdformálás: a sokféle forrásból való tájékozódás igényének fejlesztése, valamint egy egészséges kételkedés alakítása,
  • A hírmédia műfaji sajátosságainak, a minőségi hírtartalom jellemzőinek, valamint az álhírek jellemző típusainak megismertetése,
  • Az információ megbízhatóságának, hitelességének megítéléséhez szükséges szűrési kompetenciák fejlesztése (ezen belül a tényellenőrzés gyakorlata),
  • Az információs környezet meghatározó jelenségeinek bemutatása (személyre szabott információáramlás, információs szűrőbuborék, algoritmusok az információs forgalom szabályozásában).

2.2. A tanárképzés szakmai anyagának összeállítása

Az InfoGrund képzési program blended képzés keretében valósul meg, azaz az e-learning tananyag önálló feldolgozása után a tanárok egy kétnapos jelenléti képzésen vesznek részt. A 2019 nyarán elkészült, kilenc fejezetből álló e-learning tananyag az alábbi témakörök mélyebb feldolgozását célozza:

  1. Az információs környezet átalakulása, az információhoz való hozzáférést befolyásoló jelenségek.
  2. Szabad-e hazudni? (az álhírek jogi környezete).
  3. Információfogyasztás és hírfogyasztás általában és a gyermek korosztályban.
  4. A befogadói oldal szerepe az álhírek tömeges terjedésében (pszichológiai háttér).
  5. Hírműfaj, minőségi újságírás, a sajtó társadalmi funkciója.
  6. Az álhírek típusai.
  7. Az álhírek terjedésének hatalmi és piaci okai.
  8. Az álhírekkel szembeni fellépés egyik legfontosabb eszköze az oktatás, ennek eszköze a kritikai médiaműveltség fejlesztése.
  9. A tényellenőrzés eszköztára és praktikái.

Az e-learning tananyag mellett elkészült a kétnapos jelenléti képzés programja. Mind az e-learning tananyag, mind a jelenléti képzés gyakorlatcentrikus megközelítésben elsősorban médiaszövegek feldolgozására, a szövegek elemzési szempontjainak gyakorlására épül. Kiemelt célja, hogy építsen a tanárok saját információfogyasztási szokásainak feltárására, és biztosítsa az erre való önreflexiót.    

2.3. A pilot képzési program megvalósítása

A pilot program egyik helyszíne Zalaegerszeg volt, ahol négy iskolából összesen 12 tanár vett részt a programban, akik az iskolák közvetlen megkeresése útján kerültek be a programba. A programban a Zrínyi Miklós Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium és az Eötvös József Általános Iskola vett részt. A zalaegerszegi képzésen két képzett médiatanáron kívül magyar, történelem, informatika, rajz és nyelvszakos tanárok vettek részt.   

A zalaegerszegi képzésen

A budapesti képzést meghirdettük. A felhívásra közel száz tanár jelentkezett, belőlük választottunk ki – elsősorban az iskolatípus sokféleségének szempontját követve – négy iskolából 8 tanárt. A pályázat eredményeként bekerült a programba a pestszentimrei Ady Endre Általános iskola három, az Arany János Gimnázium kettő, az Örömhír Katolikus Általános Iskola kettő és az AKG Általános Iskola egy tanára. A budapesti képzésen magyar, történelem és ének szakos tanárok vettek részt, köztük nem volt médiatanár képzettségű.

A zalaegerszegi képzés 2019. augusztus 10-én indult, a tanároknak bő két hete volt az e-learning tananyagra. A jelenléti képzés augusztus utolsó hétvégéjén zajlott. A budapesti képzés e-learning szakasza szeptember elején indult és a képzésre szeptember 20-21-én került sor. 

Képzés Budapesten

2.3.1. Az e-learning szakasz tapasztalatai

Az e-learning tananyagokat a tanárok jó eredménnyel dolgozták fel: Zalaegerszegen az átlagérték 81%, Budapesten 88% volt.

A tanárok beszámolói szerint az e-learning anyagok megoldása az ajánlottnál több idő igényelt, jellemzően másfél-két óra alatt dolgoztak fel egy fejezetet. A tanárok konkrét visszajelzései és javaslatai alapján javítottuk az anyagot, és a budapesti képzés már a javított e-learning anyaggal indult.

Általános visszajelzésként mindkét helyszínen arról számoltak be a tanárok, hogy a tananyag sok újdonságot tartalmazott számukra, és a feldolgozásmód segítette a nagymennyiségű anyag elsajátítását.

2.3.2. A jelenléti képzés

A kétnapos képzés célja az e-learning tananyag elmélyítése, a legfontosabb összefüggések, ismeretek hangsúlyozása mellett a kritikai médiaműveltség fejlesztéséhez szükséges szemléletmód és módszertani eszközrendszer átadása.

A képzés első napján az e-learning szakaszban elsajátított ismeretek gyakorlatcentrikus közös feldolgozása zajlott, az ismereteket médiaszövegek elemzésén, közös feldolgozásán, illetve alkotásán keresztül gyakorolták a tanárok. A második napon a tanárok a gyerekfoglalkozásokra készített foglalkozássorozat gyakorlatainak megoldásán keresztül ismerkedtek meg a program módszertani elemeivel.

A gyakorlatokat visszajelzés, valamint rövid módszertani magyarázat követte, amely során a tanárok javaslatokat is tehettek a feladatok alakítására. A tanárok aktívan és lelkesen vettek részt nemcsak a gyakorlatok megvalósításában, hanem az esetleges módosításokról szóló beszélgetésekben is.

A budapesti képzésen merült fel, hogy nehéz volt a személyes információfogyasztási szokásokról zajló kommunikáció anélkül, hogy a tanárok ismerték volna a képzőket. A visszajelzés alapján döntöttünk úgy, hogy az e-learning szakasz előtt egy rövid, félnapos képzési elemet építünk be a programba. Ennek célja a kölcsönös megismerkedés, a képzési program kereteinek tisztázása, és egy olyan módszertani alapozás, amely a médiapedagógia alapjait mutatja be a tanároknak.

2.3.3. Az InfoGrund foglalkozássorozat az iskolákban

A jelenléti képzés részeként a tanárok már végiggondolták, hogy saját iskolai környezetükben hogyan, milyen ütemezésben valósítják meg a nyolc foglalkozásból álló sorozatot. Egy közös google drive-on elérhető táblázatba töltötték fel a foglalkozások időpontjait. Összesen 19 osztályban valósult meg a foglalkozás: két 6. osztályban, hat 7. osztályban, három 8. osztályban, öt 9. osztályban, egy 9. évfolyamos diákok számára tartott kollégiumi szakkör keretében, valamint kettő 11. osztályban.

A sorozat 2019. október eleje és 2020 januárja között zajlott, de a tanárok többsége befejezte a sorozatot decemberre. Minden egyes foglalkozásról rövid, online kitölthető beszámolót kértünk, amelyben a tapasztalatokra, az esetleges nehézségekre, a diákok reakcióira kérdeztünk rá.  

Óralátogatáson a budapesti Arany János Gimnáziumban

A foglalkozások nagyobb része a délelőtti órákban, egyharmaduk a kora délutáni és kevesebb mint egytizedük tanórán kívül zajlott. Legtöbben a magyar nyelv és irodalom (kb. egyharmad), ezt követően az osztályfőnöki óra (egynegyed), a vizuális médiaismeret (közel egyötöd) és az erkölcs és hittan (egy tized) órák keretei között valósították meg a programot. 

A zalaegerszegi foglalkozások közül szervezési nehézségek miatt nem sikerült egyet sem megnézni, de a Budapesten zajló órák közül 13 foglalkozáson ott voltunk. Az óralátogatások tapasztalatairól egy közös szempontrendszer alapján írtunk összefoglalókat, és a tapasztalatokat felhasználtuk a képzési program véglegesítéséhez.

2.3.4. Záróbeszélgetések

Mindkét helyszínen december elején tartottuk meg a pilot program záróbeszélgetéseit, amelyek célja:

  • a tanárok beszámolóinak szóbeli megerősítése,
  • a tapasztalatok megosztása,
  • a tanárok önértékelése, önreflexiója,
  • a szükséges módosítások feltárása,
  • a jövőbeli megvalósítás kereteinek végiggondolása.

A beszélgetések érdemi tapasztalatait beépítettük a véglegesített programba. Ugyan a tanárok visszajelzéseinek strukturált összegzése a pilot program részeként volt lényeges eleme a folyamatnak, úgy gondoljuk, a jövőbeni programokban is szükség lesz egy záró alkalomra. Ez ugyanis egyrészt formát ad a tanúsítványok átadásához, másrészt a jövőbeli kapcsolattartást, a program továbbélését is segítheti. 

Programzárás Zalaegerszegen

2.4. A program véglegesítése és tervezett kiegészítések a 2020-as képzésekhez

Célunk, hogy a 2020-as képzésekhez elkészüljön egy gyerekeknek átadható, program egészét végig követő munkafüzet, amelynek tartalma az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó feladatok, gyakorlatok, valamint a fontos fogalmak.

Szeretnénk, ha elkészülne egy foglalkozások megtartáshoz segítséget nyújtó tanári csomag, amely az órán használatos segédanyagokat megfelelő minőségben (színes, fóliázott stb.) és formában tartalmazza, ezáltal tehermentesíti a tanárokat az ilyen típusú előkészületektől.

A pilot tapasztalatai alapján a képzés néhány elemét érdemes lenne hangsúlyosabbá tenni, kiegészíteni (például ideális megvalósítás feltételei, reakció a diákok kérdéseire, jógyakorlatok, praktikák összegyűjtése, stb.)

3. A képzési program akkreditációja

A program akkreditációját 2019. december elején kezdeményeztük az InfoGrund a digitális világban – a tudatos információfogyasztás fejlesztése iskolai környezetben címen. A programot az Oktatási Hivatal 970/10/2019 alapítási engedély számon akkreditálta.