1. fejezet: Miért fontos kategorizálni az információkat?

Ahhoz, hogy el tudd dönteni, hihetsz-e egy információnak, első körben érdemes elgondolkodni azon: vajon mit akar elérni a közlő az üzenetével. Ennek megértéséhez előbb ismerd meg a kommunikáció folyamatának két alapvető szereplőjét, a közlőt és a befogadót!

1.1. Mi a közlő célja?

A közlő valamilyen üzenetet szeretne átadni, aminek hatására a befogadó az ő üzenete mentén csinál (vagy nem csinál) valamit. A közlés tájékoztathat egy eseményről, vagy felszólíthat például arra, hogy többet mozogj, és kerüld az egészségtelen ételeket. De a célja akár az is lehet, hogy egyszerűen csak felidegesítsen. A közlő néha nyíltan kifejezi a szándékát, sok esetben azonban elrejti. Ilyen például amikor valaki úgy akar rávenni egy termék megvásárlására, hogy ezt a szándékot egy szórakoztató videóba, mémbe vagy animált gifbe csomagolja.

1.2. Mit tehet a befogadó?

A kommunikáció másik szereplője, a befogadó sokszor nehéz helyzetben van, főleg, ha nem egyértelmű a közlő elsődleges szándéka. Amennyiben ugyanis a fő szándék bújtatott, a befogadó félreértheti az üzenetet. Például tájékoztatásként vehet egy információt, amelynek fő célja a befogadó viselkedésének megváltoztatása.

Forrás: giphy.com

1.3. Miért fontos a közlő szándékának azonosítása?

A megtévesztés egyik útja az lehet, ha a közlő megpróbál más szándékot mutatni, mint ami eredetileg hajtja. A közlő szándékának a felismerése azért is fontos, mert így pontosabban megérted az általa közvetített üzenetet. De a felismerés segít akkor is, ha a közlés mögött többféle szándék jelenik meg. Ilyen esetekben érdemes valamennyi felismerhető célt azonosítani, és utána eldöntened, melyik lehet a fő cél. Ennek segítségével elkerülheted többek között, hogy tudtodon kívül befolyásoljanak.

2. fejezet: Milyen szándékokkal készülhet egy tartalom?

A következő videóban hat különböző közlői szándékot, valamint azok jellemzőit mutatjuk be.

Ugyanez pontokba szedve:

(A magyarázat lenyitásához kattints a kategória nevére!)

3. fejezet: Gyakorold a különféle közlői szándékok felismerését!

Nézd meg az alábbi videókat, képeket és szövegeket, és próbáld kitalálni, melyik tartalmat milyen elsődleges szándékkal hozták létre. Aztán töltsd ki a tartalmak alatt található kvízt!








És akkor jöjjön az ígért kvíz!

Minden kérdésnél egy helyes választ jelölj be, majd nyomj rá a BEKÜLDÖM gombra. Ezután a kvíz tetején láthatod, hogy hány kérdésre válaszoltál helyesen. Függetlenül attól, hogy jól válaszoltál-e, olvasd el a magyarázatokat is, majd folytasd a tanfolyamot a 4. fejezet feladataival.

Az eredményed

Gratulálunk: többségében jó választ adtál.  
Ez most még nem sikerült túl jól. Érdemes gyakorolni.  

#1. Mit gondolsz, mi lehetett a KAP-videó alkotójának elsődleges szándéka?

A helyes válasz: Meggyőzés. A felvétel 2020 márciusában került fel a YouTube-ra, nem sokkal a koronavírus miatti kijárási korlátozások elrendelése előtt. A videó egy vicces dal segítségével próbálja tudatosítani a nézőkben az otthonmaradás, a távolságtartás és a kézmosás fontosságát. Egy közlés mögött többféle szándék is húzódhat. A népszerű stand-up comedys videója egyben szórakoztat is, de az általában szórakoztatásra használt humort a szerző itt elsődlegesen a meggyőzés szolgálatába állítja.

#2. Mit gondolsz, mi lehetett a Toldi-mém alkotójának elsődleges szándéka?

A helyes válasz: Szórakoztatás. Az ismeretlen alkotó Arany János Toldijának egy emlékezetes jelenetét mémesíti napjaink szelfimániájának kifigurázására. Mémek gyakran készülnek befolyásolás vagy provokáció céljával is, ez azonban egy ártatlanabb, szórakoztató példány.

#3. Mit gondolsz, mi lehetett a kutyamentő videó alkotójának elsődleges szándéka?

A helyes válasz: Dokumentálás. A péceli kutyamentést ábrázoló felvétel dokumentációs céllal készült, méghozzá – a felvételen is látható felirat szerint – a Katasztrófavédelem rögzítette így egy kutya mentését. Ezt a felvételt vette át az Euronews hírcsatorna No Comment című műsorába.

#4. Mit gondolsz, mi lehetett ennek az Instagram-posztnak az elsődleges célja?

A helyes válasz: Eladás. Eladási célú információátadásról nem csak akkor beszélünk, ha direkt eszközökkel (például reklám) próbálnak meg minket rávenni egy termék megvásárlására. Pamkutyáék Instagram-bejegyzése első pillantásra egy látványos fotó egy látványos helyszínről. A poszthoz kapcsolódó hashtagekből (#hirdetés, #budapestbank) azonban kiderül, hogy a bejegyzés egy bankkal való együttműködés keretében készült. Hogy mi volt ennek az együttműködésnek a célja? A posztból ugyan nem derül ki, de egy kis google-özés után megtudhatjuk: a videobloggerek egy mobilfizetést népszerűsítő kampány keretében jártak be izgalmas helyszíneket szerte a világban. Ez a bejegyzés jó példa arra, hogy fontos azonosítani az elsődleges célt (a mobilfizetés népszerűsítése), de mellette persze azt is érdekes látni, milyen egy vulkanikusan aktív táj.

#5. Mit gondolsz, mi lehetett a Greta Thunbergről készült mém célja?

A helyes válasz: Provokálás. Ez a kép a válasz arra, hogy milyen egy mém, ha provokálni akar. A képen az ismert környezetvédő aktivista, Greta Thunberg látható, ahogy egy vonaton ülve jóízűen falatozik éhező gyerekek sóvárgó pillantásai közepette. A mém alapjául szolgáló fotó azonban hamisítvány: az ablakon túli részt Photoshoppal illesztették be az eredeti képbe. És ha ez nem lenne elég a képzeletbeli piros haraggomb megnyomásához: a hamisított fotóhoz egy provokatív szöveg is társult.

#6. Mit gondolsz, mi lehetett a PC World cikkének célja?

A helyes válasz: Tájékoztatás. A cikk célja bemutatni egy koronavírus terjedése ellen hozott intézkedést. Igaz, az írás címe kis túlzással arra utal, mintha minden pekingi diáknak kötelező lenne lázmérős órát hordania, de ettől függetlenül egy valós történésről számol be – se kereskedelmi, se meggyőzési szándék nem érhető tetten benne.

Beküldöm

Tovább a negyedik fejezethez.