Időutazós tananyag tanároknak: A laterális olvasás gyakorlata történelemórákon
Január elején kaptunk egy felkérést, hogy – a Történelemtanárok Egyletével, a budapesti British Councillel és a Political Capitallal együttműködve – készítsünk egy workshopot történelemtanárok számára a dezinformáció felismerésének tanításához. A márciusi workshophoz fejlesztettünk egy diákoknak szóló óratervet is – megkönnyítve ezzel a workshopon szerzett ismeretek továbbadását az iskolában.
A 14-18 éves diákoknak szóló óraterv egy időutazásos történetbe keretezve ismerteti meg a diákokkal az információk ellenőrzését segítő laterális olvasás gyakorlatát. Az óra középpontjában egy második világháború elejéről érkező időutazó áll, aki azt kéri az osztály tanulóitól, hogy segítsenek neki ellenőrzni egy második világháború kitöréséről szóló újságcikket.
Pillanatkép a márciusi workshopról. Forrás: tte.hu
A foglalkozás célja, hogy a diákok megismerjék és gyakorolják a laterális olvasás technikáját mint a tényellenőrzés eszköztárának egy elemét. Az óra a NAT-ra épülő kerettantervben megfogalmazott kulcskompetenciák közül a tanulás, a kommunikációs és a digitális kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódik. A történelmi ismeretek fejlesztési területei közül különösen az ismeretszerzés és forráshasználat, a történelmi gondolkodás, valamint a történelmi ismeretek területeit érinti.
A tananyagot mostanra dolgoztuk át úgy, hogy a workshopon részt nem vett tanárok is kipróbálhassák osztályaikban. Az óraterv mellé – a magabiztos megvalósítás érdekében – egy háttéranyagot is készítettünk, amelyben többek között az alábbi témákat járjuk körül:
- Mit jelent a laterális olvasás?
- Melyek a hiteles online források történelmi témákban?
- Mikor és hogyan (nem) használható a Wikipédia?
- Mikor és hogyan (nem) érdemes mesterséges intelligencián alapuló csetprogramokat használni (például a ChatGPT-t vagy a Copilotot) a tények ellenőrzéséhez?
A tananyag, valamint a hozzá kapcsolt útmutató és háttér letölthető innen: