1. fejezet: Miért csapnak be minket az álhírek?
Ma, amikor napi szinten rengeteg információ jön szembe az interneten, sokféle hamis, megtévesztő hírrel is találkozhatunk. Egy részüket könnyen kiszúrjuk, másik részük azonban fel sem tűnik.
Korábbi kurzusainkon megtanulhattad felismerni a közlő lehetséges szándékait, ami segítséget nyújthat az adott információ megítélésében. Mostani tanfolyamunk az információ fogyasztójára koncentrál, és az emberi gondolkodás felől mutatja be az álhírek hatékonyságának titkát.
Hogy miért olyan nehéz az álhíreket hatástalanítani, és minek köszönhetően terjednek olyan megdöbbentően gyorsan? Az alábbi videóból megtudhatod:
Vagyis – összefoglalva – az álhírek megdöbbentő hatékonyságának okai:
- Az álhírek figyelemfelkeltő csomagolása és érzelmekre ható üzenetük.
- Az egyszerűsítésre törekvő emberi információfeldolgozás, amibe programozva van a hibázás lehetősége.
- Valamint a tény, hogy az álhírek segíthetnek fenntartani az emberek biztonságérzetét.
2. fejezet: Hogyan dolgozzuk fel az információkat?
Feladat: Kvíz
Válaszold meg sorban az alábbi kvízkérdéseket! A válaszadásra kérdésenként 30 másodperc gondolkodási időd van, amire a jobb alsó sarokban egy visszaszámláló stopper figyelmeztet. Ha nem választasz megoldást 30 másodperc alatt, a kvíz automatikusan továbbugrik a következő kérdésre. Megoldásod beküldése után olvasd el figyelmesen a helyes válaszokat és az indoklásokat is!
.
Results
Gratulálunk: többségében jó választ adtál.
Ez most még nem sikerült túl jól. Érdemes gyakorolni.
#1. Egy ütő és egy labda együtt 1,10 dollárba kerül. Az ütő 1 dollárral többe kerül, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?
A helyes válasz: 5 cent, hiszen az 1,10 dollár úgy jön ki, ha 5 cent a labda és 1,05 cent az ütő. A feladvány sokaknál előhív egy rossz választ, a 10 centet. Akik így gondolkodnak, elfogadnak egy ösztönös választ, ami kis ellenőrzéssel leleplezhető lenne. Éppen ezért ez a példa remekül rámutat arra, amikor a gyorsan, reflexből hozott döntések könnyen félrevezethetnek minket. Emiatt persze senkinek nem kell szégyenkeznie: neves egyetemek hallgatói is nagy számban adtak helytelen választ erre az egyszerű kérdésre.
#2. Melyik mondatnak nagyobb a valószínűsége?
A helyes válasz: Emese sokat lóg a TikTokon. Bár a két dolog – a gyakori tiktokozás és a tanulásra fordítható kevesebb idő – együtt is járhat, logikailag a második halmaz az első halmaznak csupán egy része. Simán lehet ugyanis, hogy Emese – bár sokat tiktokozik – amúgy jól be tudja osztani az idejét, és csak a tanulás után veszi elő a telefonját. Vagyis a TikTokon sokat lógók csoportja egy nagyobb csoport, így Emese odatartozásának a valószínűsége is nagyobb.
#3. Az alsó vagy a felső vonal a hosszabb?
A helyes válasz: egyforma hosszúak. Bár a felsőt a kifelé mutató szárak miatt hosszabbnak látjuk, valójában azonos hosszúságú vonalakról van szó. Ha már találkoztál a feladvánnyal korábban, ugyanúgy hosszabbnak érzed az egyik vonalat, mint első alkalommal, agyad azonban már tudja, mire figyelj, és kis hezitálás után megadja a helyes választ. Ha viszont először találkozol vele, és gyorsan kell döntened, könnyen besétálsz a csapdába.
A gyors és a lassú gondolkodás
Hány jó választ adtál a fenti három kérdésre? Ha hibáztál valamelyiknél, az jó eséllyel azért lehetett, mert az idő sürgetésében gyors válaszokat kellett adnod. Márpedig a gyors válaszok nem minden esetben megfelelőek. Ennek hátterére világít rá az alábbi videó.
Összefoglalva a videóban elhangzottakat a gyors és lassú gondolkodás különbségeiről:
- Nem mindig vagyunk olyan tudatosak, mint gondoljuk.
- Amikor átgondolás nélkül adunk válaszokat a felmerülő helyzetekre (ezt hívjuk gyors gondolkodásnak), néha rossz válaszokat adunk.
- Amikor jobban odafigyelünk és nem kapásból hozunk döntéseket (ezt hívjuk lassú gondolkodásnak), ezeket a hibákat elkerülhetjük.
- A közösségi oldalakat pörgetve sokszor a gyors gondolkodást használjuk. Ez azonban nem segíti egy információ valóságtartalmának megállapítását.