3. Mi viheti félre a gondolkodásunkat?
A legjobban akkor járunk, ha a kétfajta gondolkodási mód között helyzetfüggően “kapcsolgatunk”. Ehhez először is fel kell ismerünk azokat a szituációkat, amelyekben az ösztönös – gyors – gondolkodás gyakran hibázik. És ha felismertük az ilyen helyzeteket, tudatosan kell figyelnünk.
Forrás: giphy.com
Bár ezek a helyzetek egyéntől függően változnak, vannak mindenkire egyformán jellemző, gondolkodásbeli hibalehetőségek. A továbbiakban ezekre mutatunk példákat. Mielőtt azonban megnéznéd a következő videót, oldd meg az alábbi feladatot!
Feladat: Valós hír kiválasztása
.
#1. Ha azt mondanák, hogy az alábbi három cikkcím közül csak az egyik valós hír, te melyikre tippelnél? Jelöld meg az általad igaznak gondolt címet!
Results
Elnézést kérünk a beugratásért: igazából mindhárom címet mi találtuk ki. Ha kíváncsi vagy, mit árulhat el rólad válaszod, az alábbi felsorolásból válaszd ki, hogy te melyik címre tippeltél!
Nézd meg, mit árulhat el rólad a választásod. Kattins arra a címre, amelyet igaznak gondoltál!
Bármelyik címet is választottad, és bármi volt annak hátterében, itt az ideje, hogy megismerkedj a megerősítési torzítás nevű jelenséggel. Nézd meg az alábbi videót!
Összefoglalva a videó főbb állításait:
- Azokat az információkat keressük és részesítjük előnyben, amelyek megerősítik meglévő meggyőződéseinket (ennek a jelenségnek a neve: megerősítési torzítás). Az álhírek gyártói ezt az emberi tulajdonságot rendre ki is használják.
- Az álhírgyártók az érzéseinkre is megpróbálnak hatni. Ha a neten olyan bejegyzésbe, videóba futsz bele, amellyel nagyon egyetértesz, vagy amely erős érzelmeket vált ki belőled, állj meg egy pillanatra.
- Ha biztosra akarsz menni, az ilyen formában eléd kerülő információknak nézz utána más forrásokban is.
Feladat: Érzések és címek párosítása
Mi ezeket az érzéseket kapcsoltuk a címekhez, de elképzelhető, hogy egy-egy helyen te máshogy párosítottad az érzéseket. A Cindy Crawford külsejéről beszámoló cikk például ugyanúgy felkelthet vágyat az örök szépség iránt, mint az Apple telefon megnyerésével kecsegtető cikk. Mindez csak azt jelzi, hogy az érzések világa mennyire szubjektív. A lényeg azonban a szándékolt hatáskeltés, az érzelmekre építő és nem a gondolkodásra ösztönző üzenet.
Feladat: Videoelemzés
Figyelmeztetés: Ha extrém módon félsz a pókoktól, az alábbi feladatot nyugodtan kihagyhatod. 🙂 Annyit azért elmondunk: az alábbi felvétel erősen félrevezető.
Ha rákeresel a videó kulcsszavaira a Google-ben (például az afgán emberevő pók kifejezésekre), olyan cikkeket is találhatsz, amelyek értelmezik a szóban forgó videót. Ebből az anyagból például kiderül: a videóban megjelenő pókféle nem eszik embert, és a mérete sem akkora, mint a képek sugallják. A felvétel nem is afganisztáni, de még csak nem is új: már a 2000-es évek elején is terjedt.
@tudomanyos#tudomanyos egy Ritka pók fajta (camel Spider) köves be hasonló Tartalmakért!♬ eredeti hang – tudományra hangolva