3. Miért nehezebb megkülönböztetni a tájékoztatási és az eladási szándékot az interneten?
A sajtó fontos feladata a tájékoztatás, ezt azonban csak megfelelő pénzügyi háttér mellett tudja ellátni. A sajtó alapvetően kétféle forrásból finanszírozza működését:
- az egyik a felületén megjelenő reklámokból származó bevétel,
- a másik pedig a fogyasztók által a tartalomért fizetett összeg (ez lehet az újság ára, vagy az előfizetési díj, vagy olvasói támogatás).
Míg a tájékoztatás esetében a meghatározó érdek a hiteles, elfogulatlan, érdekes tartalmak előállítása, addig a cégek reklámjaikban saját magukat és termékeiket szeretnék előnyös színben feltüntetni. Éppen ezért a reklámokat úgy kell elhelyezni, hogy azok jól megkülönböztethetők legyenek más tartalmaktól. A tájékoztatási célból közölt hírek és az eladási célból közölt hirdetések keveredése ugyanis megnehezíti a néző/olvasó számára az információ kezelését.
Alábbi videónkból megtudhatod, hogy
- az internet megjelenése milyen változásokat hozott a tartalomgyártás világába,
- ezek a változások miként befolyásolták a hirdetések és a szerkesztőségi tartalmak elkülönítését,
- illetve egy jellemző példaként bemutatjuk az ún. a natív hirdetéseket.
3.1. Példák natív hirdetésekre
A natív tartalmak olyan fizetett hirdetések, amelyek egységet alkotnak annak az oldalnak a többi anyagával, ahol megjelennek. Attól hatékonyak, hogy nehéz felismerni bennük az eladási szándékot, mert formájukat és stílusukat tekintve belesimulnak a megjelenési környezetbe. Videónkból már megtudhattad, hogy a legjobb natív hirdetések nem akarnak semmit azonnal rád sózni, hanem inkább valamiféle problémára kínálnak megoldást.
Néhány példa ilyen tartalomra:
- egy toplista a legjobb gamer fejlesztésekről – amelyből nem maradnak ki a natív hirdetést megrendelő cég újdonságai, vagy szakértő megszólalóként megjelenik a cég egyik alkalmazottja is,
- egy útmutató az okosórák előnyeiről – amelyben konkrét terméknév ugyan nem jelenik meg, de a sok előnyt olvasva azonnal kedvet kapsz egy okosóra megvásárlásához, és a választásban egy cikk környékén felbukkanó, azzal tudatosan párosított reklám segítséget is nyújt,
- egy összefoglaló a legkomolyabb kutyabetegségekről – amelyben szakértőként ugyan egy kutyakozmetikus és egy állatorvos nyilatkozik, de a cikk alján vagy videó végén megtudhatod, hogy “a tartalom XY gyógyszergyártó, a WZ kutyagyógyszer gyártójának megbízásából készült”.
A kép kattintás után nagyítható.
Feladat: Vizsgáld meg az ide belinkelt cikket, és válaszolj a kérdésekre!
Az eredményed
Gratulálunk: többségében jó választ adtál.
Ez most még nem sikerült túl jól. Érdemes gyakorolni.
#1. Mit gondolsz, a fenti cikk esetében natív hirdetésről vagy szerkesztőségi tartalomról van szó?
A helyes válasz: natív hirdetés. Ennek több jele is megfigyelhető a cikkben:
- a rovat neve a megjelenési dátum mellett (BrandChannel),
- a “Márkázott tartalom” felirat a jobboldalon,
- alatta a Samsung logója és bemutatkozó szövege,
- a cikk szerzőjeként a Samsung van feltüntetve.
#2. "Ha egy cikk mellett egy olyan cég hirdetését látjuk, amely megjelenik a cikkben is, akkor a cikk biztosan fizetett hirdetés" - Igaz vagy hamis szerinted ez az állítás?
A helyes válasz: hamis. Önmagában ez még nem jelenti, hogy a cikk a cég megrendelésére készült. Véletlenek előfordulhatnak, a közzétevő oldal jóhiszeműségét és szabálykövetését feltételezve a natív tartalmakat ennél látványosabban kell megjelölni – ahogyan azt a 3. fejezetetet bevezető videóban is láthattad.
#3. Jelöld meg, hogy az alábbiak közül melyik a legegyértelműbb jele egy natív cikknek!
A helyes válasz: Ha a cikk szerzőjének helyén egy cég neve vagy logója látható. A szerkesztőségek gyakran használnak gyártói fotókat cikkeik illusztrálásához, és a gyártó képviselőjének megkérdezése is mindennapos újságírói cselekedet. A három lehetőség közül a gyártói szerzőnév a legárulkodóbb jel: ilyen esetekben ajánlott a natív cikkek további lehetséges jeleinek felkutatása.
4. Összefoglaló kvíz
Az alábbi feladatsorral ellenőrizheted, mennyire sikerült megértened a tananyagot.
5. Fogalmak
Az alábbiakban néhány olyan kifejezést értelmezünk, amelyek szőrmentén felbukkantak ugyan a tananyagban, de ott nem foglalkoztunk a megmagyarázásukkal.